Előregisztráció a nézőknek | Eredmények | LIVE-Streams
Elindult a vb forró drótja: +36/1-90-70-500

Elkövetkezendő események

Percről percre


OpenWeatherMap.org

Budapest

15 ° 13 km/h
18.4 ° 8 km/h
15.2 ° 16 km/h
14.4 ° 12 km/h
16.6 ° 3 km/h
16.2 ° 7 km/h
15.3 ° 18 km/h


OpenWeatherMap.org

Balatonfüred

15.6 ° 13 km/h
17 ° 9 km/h
16.8 ° 8 km/h
14.8 ° 12 km/h
16.6 ° 6 km/h
17.9 ° 19 km/h
18.4 ° 19 km/h

Történelem

Csaknem harminc évvel ezelőtt, 1986-ban rendezték meg az elsőt, amely mára a résztvevők létszámát tekintve a FINA legnagyobb eseményévé nőtte ki magát. Nem csoda: a regisztrált szeniorúszók száma világszerte 60,000 fő – közülük általában 10 ezren elutaznak a világ bármely végébe, amikor a világbajnokság startol (csak összevetés végett: a hivatalos FINA vb-n kb. ezer úszó áll rajthoz).  

Persze, ez csupán az úszók mezőnye, a másik négy sportág tovább duzzasztja ezt a rendkívüli számot – amely általában 12 ezer környékén áll meg, legalábbis a versenyzők szintjén (2012ben, Riccionéban 12 410-en vettek részt, míg két évvel később, Montrealban több mint 10 ezren, immár 97 ország képviseletében, ami új rekord), de 2017-ben akár 20-22 ezer is lehet a vb-re érkezők létszáma, hiszen a sportolókat rendszeresen elkíséri egy, de inkább több hozzátartozó. 

A Masters vb mára már egy hatalmas dzsemborivá nőtte ki magát, amely a versenyeiket rendkívül komolyan vevő sportolók fantasztikus helytállásán, illetve a sportolás, a mozgás elsőrangú promócióján túl elsősorban turisztikai esemény. A Masters-résztvevők számára legalább annyira fontos a mindenkori vb-helyszín megismerése, mint maga a versengés. A szervezők a verseny feltételek biztosítása mellett gazdag városnéző programkínálatról is gondoskodnak.

Rövid Masters-történet  

Az első, az 1986-os tokiói eseményen még csupán az úszás szerepelt a programban, két évvel később, Brisbane-ban viszont már a vízilabdázók és a műugrók is vízbe szállhattak az érmekét, 1990-től pedig valamennyi FINA diszciplína bekerült a műsorba, így a szinkronúszók és a nyíltvízi úszók előtt is megnyílt az „életfogytig” történő versengés lehetősége.

A Masters – itthoni fogalommal: szenior – viadalokon ugyanis csak alsó korhatár van: az úszóknál már 25 évesen át lehet nyergelni az „öregfiúk” közé, ugyanakkor rendszeresen érkeznek 80, sőt, 90 év fölötti résztvevők is, akik 14 különböző korcsoportban mérik össze tudásukat. Ötéves besorolások vannak érvényben a különféle korosztályoknál – a ma élő legidősebb Masters-úszó, Jaring Timmermann például tavaly lépett be a 105-109-es korcsoportba, miután betöltötte 105. életévét. Januárban mindenesetre még átírta a 100-104esek világrekordlistáját, hiszen 50 és 100 háton, illetve 50 és 100 gyorson ért el új szenior csúcsot (csak viszonyításképp: 100 gyorson 2:52.48 perc alatt ért célba). A kanadai matuzsálem egyébként 78 esztendősen kezdett el versenyszerűen úszni – ő az egyik véglet; ugyanakkor több, egykor a „nagy” világbajnokságokon, olimpiákon remeklő úszó is a folytatás mellett döntött, és a korábbi kiváló eredményeket immáron a Masters-eseményeken fejeli meg újabb és újabb győzelmekkel, rekordokkal.

Csak néhány név a múlt sztárjai közül, akik a jelenben is remekelnek: az úszóknál a korábbi olimpiai és világbajnokok közül a brit Nick Gillingham és Mark Foster, az amerikai Ed Moses, a dél-afrikai Ryk Neethling, a lengyel Lukasz Wojt, míg a hölgyek között olyan élő legendákkal találkozni, mint az amerikai Janet Evans, Dara Torres, a szlovák Martina Moravcova, vagy a dán Mette Jacobsen és a Costa Rica-i Claudia Poll. Érdekesség, hogy az egykoron nyíltvízi úszóként vb-aranyérmes bolgár Petar Stoychev, illetve svájci Swann Oberson immár a medencés Masters-úszók között világrekorder a hosszabb (800, 1500m) gyorsúszó távokon. A vízilabdázók között is számos egykori világnagyságot találni – itt egy-egy vb-n 100-nál is több klub vesz részt (nem országok, hanem egyesületek versengenek –, ahogy a magyar Masters-résztvevők között is számos korábbi kiválóság található.   

A magyar szeniorok

Magyarországon rendkívüli hagyományai vannak a szenior úszósportnak, hiszen alig egy évvel a világ első hivatalos, az Egyesült Államokban megrendezett Masters-eseményét követően már 1971-ben viadalt szerveztek az idősebb korosztályoknak Gyulán. A magyar bajnokságokon, illetve a világbajnokságokon rendre népes mezőny áll rajthoz (a mieink már a második, 1988-ban, Brisbane-ben rendezett vb-n ott voltak), és a rangidősek mifelénk is igen tekintélyt parancsoló korban versengenek: dr. Bánki Horváth Béla 93, Puskás Pál pedig 92 esztendős. Honi kimutatások szerint az aktív szeniorúszók száma több mint 600 főre tehető, de legalább 3000-en fordultak már meg legalább egyszer valamilyen hivatalos Masters-viadalon. A magyarok több remek eredményt értek el a közelmúltban, a legutóbbi, montreali vb-n, 2014-ben 3 arany, 7 ezüst és 2 bronzérem volt az úszók mérlege, Nagy Erzsébet szerzett két elsőséget a legfiatalabb korosztályban, a mellúszók között, de Mihály István jóvoltából a 85-89 esztendősek között is akadt dobogósunk, és persze a legeredményesebbek közé tartozó Csikány József is szokás szerint kitett magáért. A vízilabdázók nem kevésbé aktívak: a budapestieket tömörítő Vidám Vízilovak, illetve a hódmezővásárhelyi szeniorok rendszeres résztvevői a legnagyobb nemzetközi viadaloknak, soraikban pedig olyan klasszisok fordultak-fordulnak meg, mint az olimpiai és világbajnokok közül Horkai György, Kásás Zoltán vagy Sárosi László.

Magyar műugrók 1996-ban vettek részt először világbajnokságon. Azóta 3 sportolónk is szerzett világbajnoki címeket, Sárközy Szilvia háromszor, Pálfi Marianne kétszer, Farkas Andrea egy alkalommal állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Konkoly János, az 1960-as olimpia 12. helyezettje öt világbajnoki érmet gyűjtött. Az utóbbi években egyre többen indulnak el és szereznek dobogós helyet világversenyeken olyanok is, akik amatőrként, idősebb korban ismerkedtek meg a sporttal.

 

Az eddigi világbajnokságok

1986 Tokió (Japán) 

1988 Brisbane (Ausztrália) 

1990 Rio de Janeiro (Brazília)  

1992 Indianapolis (Egyesült Államok) 

1994 Montreal (Kanada) 

1996 Sheffield (Nagy-Britainnia) 

1998 Casablanca (Marokkó)  

2000 München (Németország) 

2002 Christchurch (Új-Zéland) 

2004 Riccione (Olaszország) 

2006 Stanford (Egyesült Államok)  

2008 Perth (Ausztrália) 

2010 Göteborg, Boras (Svédország) 

2012 Riccione (Olaszország) 

2014 Montreal (Kanada) 

2015 Kazany (Oroszország)

A budapesti, balatonfüredi Masters Világbajnokság a sportág történetében ugyancsak a 17. lesz.  Európában a részvétel mindenkor kimagasló. Az eddigi csúcsot a 2012-es, riccionei vb jelentette 12,671 versenyzővel, ezt a 2004-ben ugyancsak Olaszországban zajló vb követi 8130 indulóval. A kazanyi részvétel nem tükrözi a valós érdeklődést. Nem kétséges, hogy az Európa szívében helyett kapó Budapest várhatóan akár 12-15,000 indulóval számolhat. A magyar főváros szeretettel látja a kísérőket, hozzátartozókat is.