Elkezdődött a regisztráció! Az Információs Kézikönyv ITT elérhető!

Elkövetkezendő események

Percről percre


OpenWeatherMap.org

Budapest

19.9 ° 7 km/h
20.8 ° 7 km/h
21 ° 8 km/h
22.9 ° 9 km/h
25.8 ° 10 km/h
20.4 ° 13 km/h
19 ° 8 km/h


OpenWeatherMap.org

Balatonfüred

19.7 ° 17 km/h
21 ° 8 km/h
21.6 ° 7 km/h
25.1 ° 11 km/h
28.4 ° 21 km/h
23.5 ° 15 km/h
20.9 ° 17 km/h

Magyar esélyesek a Duna Arénában

0 0

Augusztus 7-13-ig a Duna Arénában rendezik a 17. FINA Masters Világbajnokság műugróversenyeit. A magyar közönség sok-sok hazai sportolónak szurkolhat majd, most a hölgyek közül mutatjuk be három versenyző történetét.

Sárközy Szilvia egykori tanítványával indul Budapesten

Sárközy Szilvia gyermekkorában 10 évig tornázott, a műugrásba az 1992-es barcelonai olimpiát nézve szeretett bele. Komoly sikereket ért el a korosztályos világversenyeken, és a sport szeretete miatt döntött úgy, hogy elvégzi a Testnevelési Egyetem sportmenedzseri szakát, emellett edzői végzettséget is szerzett.

1998-tól a versenyzés mellett már edzőként is tevékenykedett. 2004-ben vett részt először a FINA Masters Világbajnokságon, ahol 1 és 3 méteren is győzött. A következő évben a Masters Európa-bajnokságon szintén a dobogó legfelső fokára állhatott fel.

2006 decemberében megszületett kisfia, Bálint. Még egy éves sem volt a gyermek, amikor a szlovéniai Masters Eb-n három számban is ezüstérmet szerzett.

2009-ben már a hazai ifjúsági Európa-bajnokságra készített fel fiatalokat, többek között Bogyay Annát, akivel a budapesti világbajnokságon a 3 méteres szinkron számban indulnak. Még abban az évben megszületett második gyermeke, de akkor sem adta fel az edzéseket, a 2010-es Masters Vb-n 1 és 3 méteren, valamint toronyban is győzött. A 2012-es vb-re már főleg edzőként ment, így csak 1 méteren indult, de így is felállhatott a dobogóra, ezüstéremmel gazdagodott. Az általa felkészített csapat tagjai is szép eredményeket értek el, többen éremmel tértek haza.

Farkas Andrea: A műugrás a lételememmé vált!

Farkas Andrea a budapesti FINA Masters Világbajnokság alatt már 61 éves lesz, és határozottan állítja, hogy a műugrás a lételemévé vált. Annak idején ifjúsági és felnőtt magyar bajnoki címet is szerzett, vagyis sikeres pályafutást tudhatott maga mögött.

Három gyermek édesanyjaként 1989-ben véletlenül szerzett tudomást a Dániában rendezett Masters Világjátékokról, amely ebben a kategóriában felér az olimpiával. Alig pár hónapja volt a felkészülésre, és hihetetlen örömet érzett, amikor a dobogó tetején állt. Néhány hónappal később a finnországi Masters Európa-bajnokságra már picit magabiztosabban küldte el a nevezését, aminek eredményeként mű- és toronyugrásban is aranyérmet szerzett.

A világbajnoki arany sokáig hiányzott a kollekcióból, mivel a vb-k többségét a tengerentúlon rendezték, így elérhetetlen volt számára a részvétel.

„Mindez nem zavart annyira, rendszeresen lejártam az uszodába, de azért csak ott járt a fejemben, hogy nincs még vb-aranyam. 2012-ben aztán valóra vált a nagy álmom, hiszen Riccionéban ott lehettem, és sikerült is az élen végeznem” – mondta Farkas Andrea.

Egy gerincműtét átmenetileg távol tartotta a műugrástól és a másik szerelemtől, a lovaglástól, de már visszatért az uszodába, abba a közegbe, ahol igazán jól érzi magát.

Haász Magdolna, akit magával ragadott az uszodai „repülés” élménye

Haász Magdolna – bár az etikett szerint ilyet nem feltétlenül illik megemlíteni - a magyar csapat legidősebb hölgytagja, aki a műugrás előtt semmilyen sportot nem űzött. Úszni is csak 50 éves kora után tanult meg, annak ellenére, hogy lánya, Haász Katalin (Kormos Villő edzője) aktív pályafutása során az olimpiát is megjárta.

Már korábban is gondolt arra, hogy kipróbálja, milyen lehet leugrani a deszkáról. 2009-ben lánya egyesületében létrejött egy masters csoport, ahol kezdő felnőttek ismerkedhettek meg a sportággal, így 64 évesen végre átélhette az ugrás semmi mással össze nem hasonlítható érzését. Akkor már unokája is műugróként versenyzett a legfiatalabbak között.

Az első edzéseken még a medencepartról is alig mert ugrani, de hamar magával ragadta az az adrenalin-löket, amit a 3 vagy 5 méterről való „repülés” során érzett. A sok gyakorlás a 2012-es Masters Vb-n hozta meg a sikert, ahol ezüstérmet szerzett.